Az akadálymentesítés tehát komoly előnyöket jelenthet a turisztikai desztinációk, szolgáltatók szempontjából is:

• Keresletnövelés: mivel a világ népességének kb. 15%-a él valamilyen fogyatékossággal a WHO szerint (és ez az arány akár 40%-ra is nőhet, ha nemcsak a fogyatékkal élőket, hanem az akár ideiglenes, vagy életkorból fakadó korlátokkal, speciális igényekkel bírókat is beleértjük), e szegmens jelentős részarányt képviselhet a turizmusban is, figyelembe véve azt is, hogy a fogyatékkal élők jellemzően kísérőkkel utaznak. A célcsoport mérete tehát nagy, amely komoly profitlehetőségeket rejt magában.
  
  
• Szezonalitás csökkentése: a fogyatékkal élők, vagy más, speciális igényekkel rendelkezők (különösen az idősebbek, kismamák) jellemzően a kevésbé forgalmas főszezonon kívüli időszakokat preferálják, fogadásuk ezáltal hozzájárulhat a szezonalitás csökkentéséhez.
  
  
• Elismertség növelése: azok a szolgáltatók, amelyek figyelmet fordítanak az akadálymentesítésre, általában is növelhetik elismertségüket a társadalomban, amelynek gazdasági hozadékai is lehetnek.

Európai felmérések és tanulmányok szerint, bár a fogyatékkal élők esetében az utazás intenzitása még jócskán elmarad az össznépességre jellemzőtől, ennek fő oka a kínálat hiányossága: a fogyatékkal élők többet utaznának, ha megfelelően akadálymentesített kínálat és erről megbízható információk állnának rendelkezésre. Az egyenlő esélyek biztosítása mellett az akadálymentes turizmus fejlesztésének így komoly gazdasági hatásai is lehetnek a turisztikai desztinációkban (új célcsoportok megnyerése, látogatottság növelése, a szolgáltatások jövedelmezőségének növelése).

A fogyatékkal élők jellemzően kisebb távolságokra utaznak, a belföldi úticélokat részesítik előnyben: az akadálymentes turizmus fejlesztése ezért különösen nagy előnyökkel járhat azon desztinációk számára, amelyek elsősorban a belföldi piacokat célozzák meg, vagy határmenti elhelyezkedésüknek köszönhetően a közeli határmenti térségekből várnak vendégeket.

Fontos kiemelni azt, hogy a fogyatékkal élők utazási motivációja, érdeklődése nem tér el az ép utazókétól: esetükben tehát nem új kínálati elemekre van szükség, hanem a meglévő szolgáltatásoknál, értékeknél kell biztosítani a speciális igényeknek megfelelő hozzáférés lehetőségét.

Fő akadályok, problémák és fejlesztési szükségletek, amelyekkel a célcsoport gyakran szembesül:

• A legnagyobb problémát az jelenti, hogy szinte egyáltalán nem állnak rendelkezésre információk az akadálymentesen elérhető szolgáltatásokról, így rendkívül nehéz az utazásszervezés. Tapasztalatok szerint, még ha el is érhető információ a szolgáltatások hozzáférhetőségéről, sok esetben ezek az információk sem megbízhatók, az akadálymentesítés gyakran nem felel meg az igényeknek, így kellemetlen „meglepetést” jelent a helyszínen, hogy adott létesítményt / szolgáltatást mégsem tudják használni a speciális igényű utazók (pl. van ugyan rámpa, de annak meredeksége jóval meghaladja az előírt dőlésszöget). Az utazásszervezéshez szükséges információk összegyűjtése tehát sokszor nehézkes.
  
  
• Gyakran nem megfelelő a közlekedés akadálymentesítettsége (pl. nincs akadálymentes repülőtéri transzfer, nincsenek kerekesszékkel használható járművek, akadályozott az utcai közlekedés);
  
  
• A turisztikai és a háttérinfrastruktúra is sokhelyütt kívánnivalót hagy maga után (pl. kevés akadálymentes szállásférőhely, vendéglátóhely áll rendelkezésre, nincs akadálymentes WC ezekben, illetve a közterületeken);
  
  
• Nincs szakképzett személyzet;
  
  
• A helyszíni tájékoztatás is esetleges, nem áll rendelkezésre megbízható információ egy adott látványosság, attrakció akadálymentes megközelíthetőségéről, szolgáltatásairól;
  
  
• Nem állnak rendelkezésre megfelelő segédeszközök (kerekesszékek, fürdőkád-ülőkék, vécémagasítók, elektromos robogók);
  
  
• Korlátozott a speciális igényű utazók számára elérhető turisztikai szolgáltatáskör, program, élmény.
  
  
• Szolgáltatások megfizethetősége: az akadálymentes szolgáltatások korlátozottsága – országos szinten – különösen nagy hiányosságokat mutat a megfizethetőbb kategóriákban. Eseti kedvezmények ugyan elérhetők (kérésre), ennek rendszeresítése motiválhatná a turisták érkezését. A speciális eszközök, felszerelések kifejezetten drágák, így ezek kölcsönözhetősége is segítséget nyújthatna a speciális igényű turistáknak (pl. elektromos kerekesszék, speciális kerékpár, sporteszközök kölcsönzése).

Problémát jelent a hiányzó koordináció és menedzsment a turisztikai régiókban; valamint korlátozott a jogszabályi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése is.

Az akadálymentes turizmusban rejlő gazdasági potenciál kiaknázásához a meglévő akadályok felszámolására, átfogó és tartós fejlődésre van szükség, a turisztikai értéklánc valamennyi elemében. A fogyatékkal élő utazók számára különösen fontos a zárt (azaz minden elemében hozzáférhető) turisztikai szolgáltató lánc, mivel nehezebben tudják cserélgetni az alternatív elemeket. Egy akadálymentes turisztikai desztináció ezért akkor lehet sikeres, ha az akadálymentesítés komplex módon, egymást kiegészítő intézkedések, beruházások révén valósul meg (pl. kevés értelme van egy akadálymentesített szálloda létrejöttének egy olyan régióban, ahol a további kínálati elemek egyáltalán nem hozzáférhetők a fogyatékkal élők számára). Azoknak a turisztikai célpontoknak tehát, amelyek profitálni kívánnak az akadálymentes turizmusból, a versenyelőnyük biztosításához szélesebb és magasabb minőségű akadálymentes szolgáltatási palettát kell biztosítaniuk.