Bajai Zsinagóga – Ady Endre Városi Könyvtár

A mai épület helyén korábban egy imaház állt. A bajai egykoron virágzó, kétezres lélekszámú izraelita közösség az 1840-es tűzvész után Frey Lajos budapesti építész tervei alapján terveztette és építette az új zsinagógát. Adományaikból 1845-ben készült el a késő klasszicista épület, melynek átadásakor első alkalommal avattak magyar beszéddel zsinagógát. Tájolása nem a vallási előírásokhoz, hanem az utca építési vonalához igazodott. Hosszabbik oldalával van az utcafronton, középütt a kijárati ajtóval. Fölötte lapos timpanonban a felirat magyarul: “Egyedül sz Istennek”. A kert felöli főhomlokzatát – amelyhez hat lépcsőfok vezet fel – kettős előcsarnok teszi ünnepélyessé. Az oszlopos bejárat felett szintén timpanon látható, rajta héber betűs felirat, jelentése: “Nem más ez, mint Isten háza és az ég kapuja.” 

Belső terét jobbról és balról kettős pillérek három hajósra osztják, tetején csehsüveges boltozatrendszer nyugszik.  A főhajó ellenkező végén a frigyszekrényben eredeti kegytárgyak láthatók.

1944-ben a holokauszt alatt a bajai zsidók jelentős részét elhurcolták, az ő emléküket őrzik a kertben felállított emléktáblák.

Az épületet 1970 után a hitközség eladta. A vásárlást követően az eredeti állapotot szem előtt tartva 1982-ben kezdtek hozzá a felújítási munkákhoz és városi könyvtárrá alakították át. Az építészek és a közreműködők több kitüntetést is elnyertek, a tervező Tornai Endre Ybl-díjat kapott.